Öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíjhoz korhatár és megfelelő hosszú szolgálati idő szükséges. Az 1957-ben vagy később születetteknek 65 éves korhatárnál igényelhető az ellátás – legalább 20 év igazolt szolgálati idővel.
Mi az öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj saját jogú nyugellátás, amelyet a korhatár elérése és a szükséges szolgálati idő teljesítése után lehet igényelni. A teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz legalább 15 év igazolt szolgálati idő szükséges – a korhatár betöltése önmagában még nem jogosítja fel az ellátásra.
A 2026-ban megállapított öregségi nyugdíj összegét nem az utolsó havi fizetés határozza meg. Az összes figyelembe vehető korábbi kereset szabályok szerinti feldolgozásából számított havi átlagra alkalmazzák a szolgálati idő alapján meghatározott mértéktáblát. A legkisebb összeg 2026-ban havi 28 500 forint.
Az ellátás fő formái
Teljes öregségi nyugdíj
A korhatár betöltésekor igényelhető, ha legalább 20 év igazolt szolgálati idő áll rendelkezésre. A 2026-os legkisebb összeg havi 28 500 Ft.
Résznyugdíj
Legalább 15 év igazolt szolgálati idővel, a korhatár elérésekor igényelhető. A minimumösszegre vonatkozó szabály a résznyugdíjra nem alkalmazható.
Nők 40 (kedvezményes)
Életkortól függetlenül igényelhető, ha legalább 40 év jogosultsági idő teljesül – ebből főszabály szerint 32 évnek keresőtevékenységből kell származnia.
Korhatár előtti ellátás
Külön feltételekhez kötött, nem általánosan elérhető. A "60 éves előnyugdíj" kifejezésből nem következik, hogy az adott életkorban általánosan igényelhető ellátás létezik.
Jogosultsági feltételek
- Az 1957-ben vagy később születetteknek a korhatár 65 év
- Teljes nyugdíjhoz legalább 20 év igazolt szolgálati idő szükséges
- Visszamenőleges igénylés legfeljebb 6 hónapra lehetséges
- A korhatár nők és férfiak esetén azonos
- Halasztott igénylésnél minden 30 nap után 0,5%-os nyugdíjnövelés jár
Mire figyeljen a felkészüléskor
- A munkával töltött évek nem egyenlők az elismert szolgálati idővel
- A Nők 40 jogosultsági ideje szűkebb fogalom, mint az összes szolgálati idő
- A külföldi munkaévek külön koordináció alapján számíthatók be
- Az összeg alapja a számított átlagkereset – nem az utolsó fizetés
- A hiányzó évek pótlására megállapodás köthető, de feltételei és határidői vannak
Kulcsszámok 2026-ban
65 év
általános korhatár (1957 után születetteknek)
20 év
minimális szolgálati idő teljes nyugdíjhoz
28 500 Ft
legkisebb havi öregségi nyugdíj (2026)
A korhatár elérése és a megfelelő hosszú szolgálati idő együtt szükséges a jogosultsághoz. 40 év elismert időnél a nyugdíjalap 80%-a, 50 vagy több évnél 100%-a jár. Az összeg a korábbi keresetek és az elismert idő alapján kerül megállapításra.
Az összegszámítás menete
Az összeg alapja nem az utolsó havi nettó fizetés. A figyelembe vehető korábbi kereseteket az előírt szabályok szerint nettósítják, majd valorizálják (a korábbi keresetek megfelelő kereseti szintre igazítása), és havi átlagot számítanak belőlük. Szükség esetén degressziót is alkalmaznak.
Az így kapott nyugdíjalapra alkalmazzák a mértéktáblát: 15 évnél 43%, 20 évnél 53%, 30 évnél 68%, 40 évnél 80%, 50 vagy több évnél 100%. A 2026-os hivatalos számítási példatár és szorzószámok a Magyar Államkincstár honlapján elérhetők.
Tervezze meg a nyugdíjigénylést
Az első lépés az elismert időszakok és a korábbi keresetek áttekintése. A kalkulátorral becsülheti meg a várható összeget.
Gyakori kérdések az öregségi nyugdíjról
Az 1957-ben vagy később születetteknek az általános korhatár 65 év. Ennél korábban születettekre eltérő szabályok vonatkoznak: 1952 előtt 62 év, 1952-ben 62,5 év, 1953-ban 63 év, 1954-ben 63,5 év, 1955-ben 64 év, 1956-ban 64,5 év. A korhatár nők és férfiak esetén azonos.
A teljes nyugdíjhoz legalább 20 év igazolt szolgálati idő szükséges, és vonatkozik rá a 2026-os 28 500 Ft-os legkisebb összeg. A résznyugdíjhoz legalább 15 év elegendő, de a minimumösszeg szabálya nem alkalmazható rá. Mindkét formát a korhatár elérésétől lehet igényelni.
A Magyar Államkincstártól kivonatot kérhet a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból. Ez megmutatja a rögzített időszakokat és kereseteket. Ha eltérést talál a saját munkaviszonyi adataival, adategyeztetési eljárást kezdeményezhet, amelynek keretében a hiányzó vagy eltérő adatok tisztázhatók.
Ha legalább 20 év igazolt szolgálati ideje van, és a korhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, minden 30 nap után 0,5%-os növelés jár. A halasztás mérlegelésénél az addig igénybe nem vett ellátás összegét és a megnövelt jövőbeli összeget együtt érdemes vizsgálni.